Gyorsmenü, oldaltérkép és beállítások
Aktuális

Terepgyakorlaton a 10. évfolyam

2018. június 13.
Meridián


Június első napjaiban iskolánk huszonegy kalandos kedvű tízedikes diákja és kísérőtanáraik Sebőné Bagdi Ágnes és Gál Ildikó tanárnő, valamint Sebő Péter tanár úr indult útnak meghódítani a Magas-Tátra csúcsait.

Utazásunk első napján hajnalban indult a kis társaság. A kora délelőtti napfényt már Taron a Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkban élvezhettük, ahol a hajdani neves utazó és tibetológus emléke előtt tisztelegtünk. A Szlovák Paradicsomban a dobsinai jégbarlangot, s annak hűvös csodáit tekintettük meg. Jeges évezredek pillantottak le ránk, majd visszatérve a jégbezárt múltból az ott elnyúló tanösvény bejárására vitt minket tovább az út. A nap már lenyugvóban volt, mikor a zakopánei Sanktuarium Objawiającej Cudowny Medalik katolikus templomban jártunk, ami gyönyörű színekkel teli fényárban úszott. A templom önmagában is építészeti remekmű, de a nagy A betűt formázó belső teret díszítő gerendákról az Apáczai név juthat eszünkbe. Minket szeretnek az égiek is. (Valójában ezek a csúcsos formák a Tátra hegyeit szimbolizálják.)


Terepgyakorlaton a 10. évfolyam

Napnyugta után elfoglalva szállásunkat megismerkedhettünk a lengyel konyha különlegességeivel, és szobáink ablakából kitekintve az ezernyi csillaggal teli, mélykék tátrai eget csodálhattuk. Igen, a lenti képen a völgyekben, az ott hó! Ott tényleg ilyen a látvány Photoshop nélkül is. Nincs szebb a valóságnál!


Terepgyakorlaton a 10. évfolyam


Terepgyakorlaton a 10. évfolyam

Pirkadt a második nap hajnala, mikor buszunk a Magas-Tátra hatalmas nyúlványai felé vette az irányt. Tátralomnicon álltunk meg, ahol lanovkára szálltunk négyesével, és a felvonóval a Kőpataki-tóhoz libegtünk. Itt pillantottuk meg először a Lomnici-csúcsot, az óriást. A kicsiny tó partján elidőztünk, és megismerkedtünk számos hegyi növénytársulással. Ezután egy hosszú túra következett a Tátra bérceit szegélyező köves utakon és meredek lankákon egészen a Nagy Tarpataki-völgy a vízeséseiig, ahonnan siklóval jutottunk le Ótátrafüredre.


Terepgyakorlaton a 10. évfolyam

Terepgyakorlatunk utolsó napján lehajóztunk a Dunajecen, a méltán híres egykori lengyel-magyar határfolyón, amely akkoriban fontos kereskedelmi útvonalat hozott létre. Ahol azt is megtudtuk, miért habzik a Dunajec folyó?* Kémiások előnyben. A táj mindemellett otthont adott a goráloknak – az ügyes kézműves és fafaragó szláv népcsoportnak. Megkóstoltuk a szlovák kofolát („szlovák cola”) és a haligovcei Goralsky Dvorban kapható szlovák jellegzetességeket.


Terepgyakorlaton a 10. évfolyam

A harmadik nap végén megfáradva, de sok szép élménnyel és hasznos tereptudással, valamint tapasztalattal gazdagodva tértünk haza Budapestre. Őszintén remélem, hogy jövőre is hasonlóan jól sikerült terepgyakorlat vár kis csapatunkra. Jó szívvel ajánlom mindenkinek!

A krónikás: Parditka Emese (10.C)

* Nem a környezetszennyezés miatt, hanem a folyóba hulló növényi anyagokból kioldódó természetes detergens hatású vegyületek miatt.